Egészség

Így kerüld el a téli depressziót!

A következő hónapok mindannyiunk számára meghatározóak az év során. Télen kevesebb a napfény, elfoglaltabbak vagyunk, mint általában, kevésbé figyelünk oda egymásra, és minden a karácsony, majd az új évkezdet körül forog. Ez felerősíti a családi kötelékeket, ugyanakkor a magány érzését is.

Statisztikai adatok szerint a magyar lakosság 10-12%-a szenved téli depresszióban, ezért érdemes figyelmet szentelni a témának, hogy felfedezzük magunkon vagy szeretteinken a jeleket, tüneteket!

A téli depresszióról kérdeztük orvosszakértőnket, dr. G. Németh Györgyöt a Magyar Alvás Szövetség elnökét.

– Doktor Úr, kezdjük az elején! Mit nevezünk téli depressziónak pontosan?

Levertséggel, szorongással, energiahiánnyal járó tipikus állapot, amely az ősz-téli hónapokban jelentkezik. A nemzetközi orvosi regiszterben is számon tartott Seasonal Affective Disorder (SAD) szezonálisan jelentkező zavar, Olyan atipikus szimptómák társulnak hozzá, mint a testsúlynövekedés, az édességek iránt megnövekedett igény, és a megnövekedett alvásigény.

Egyes újabb kutatások szerint a fényviszonyok téli változásával, a túl rövid nappallal, és a szerotonin-melatonin anyagcserével függ össze a kialakulása. A kevesebb fény, a rövidebb nappalok következtében a szervezet a napközbeni aktivitást csökkenti és megkezdődik a fokozott tápanyag-tartalékolás. Sok embernek már novemberben, másoknak a leghidegebb vagy a legsötétebb téli napokon jelentkezik. Az orvosi szakma a depressziót betegségként tartja nyilván, amelynek lehetnek valós élettani okai.

– Milyen szerepe van a szerotoninnak ebben?

A szerotonint boldogsághormonnak is nevezik, mivel az mély hatással van a hangulatra. A magas szerotonin szint vidámságot, jó hangulatot eredményez, és segít abban, hogy le tudjuk küzdeni a mindennapi stresszt. A depresszió során a szervezetben krónikusan alacsony lesz a szerotonin szintje. Más mentális rendellenességeket is okozhat a szerotonin hiánya, például szociális szorongást, rögeszmés-kényszeres rendellenességeket, anorexiát, bulimiát, különféle fóbiákat, bipoláris rendellenességeket, illetve a test eltorzulását.

– Miért tűnik úgy, hogy a déli népek boldogabbak, még télen is?

A boldogság kifejezés olyan összetett és éppen ezért ebből a szempontból nehezen értelmezhető, hogy ezúttal a sok és erős napfény hatására utalhatunk, amelyek folyamatosan érik az úgynevezett déli országokban élőket. Ez az ősi energiaforrás, amelynek fénytani és hőtani hatását közvetlenül érzékeli az élő szervezet, természetesen hatással van a mindennapi, általános közérzetre, javítja a hangulatot, mivel optimális szintre hozza a szerotonin-szintet.

– Lehetséges fényterápiával a szerotonin termelést fokozni? Igaz az, hogy nem minden fényterápia alkalmas a kezelésre?

A szerotonin vagy kémiai nevén az 5-hidroxitriptamin egy neurotranszmitter, ami az agy tobozmirigyéből szabadul fel, és a tudományos kutatások szerint megállapítható, hogy ez a vegyület felel a szervezetben a lehető legváltozatosabb funkciókért. A triptofán egy aminosav, ami megtalálható az ételekben és fontos építőeleme a szerotoninnak. A megfelelő alvás és bizonyos gyógyszerek is képesek emelni a szerotonin szintjét a szervezetben. Napsütés hiányában a téli depresszió kezelésére a legjobb az úgynevezett teljes spektrumú mesterséges fényforrás, ez ugyanis a napfényt 95 százalékban tudja „helyettesíteni”. Lebarnulni tőle ugyan nem lehet, mert az UV-spektrum hiányzik belőle, és infratartományban sem sugároz. A nemzetközi orvosi terápiás gyakorlatban egyre szélesebb körben alkalmazzák a fényterápiát a téli depresszióval küzdő emberek kezelésére.

– Mikor kezeljük magunkat, melyik napszakban, alvás előtt, után, napközben?

A lámpa fényerőssége 10 ezer lux, ez körülbelül tizede annak, ami a nyári napfényben ér bennünket. Napfénymentes téli időszakban azonban már ez is elég, hogy alvás-ébrenlét ciklusunk helyreálljon, és hormonrendszerünk működése se szenvedjen zavart. Reggelente napi fél-egy óra fényterápia egész napi fényszükségletünket biztosítja. Magyarországon is elérhetőek már fényterápiás lehetőségek orvosi intézményekben, de sikeresen alkalmazzák ezeket családi körben, lakásokban is.

– Igaz az, hogy testi tünetei lehetnek a téli depressziónak, és hogy alvászavarokkal is társulhat?

A téli depresszió jellemző tünetei lehetnek az étvágytalanság, vagy éppen az erős étkezési késztetés, a hányinger, az emésztési zavarok, a fejfájás, az orrmelléküregek irritációja, a kimerültség, és mindenekelőtt a szokásostól eltérő, felületes alvás, álmatlanság, zavartság, ingerlékenység. Az összes alvás-ébrenléti zavar esetében az a probléma, hogy a biológiai óránk nehezen tud automatikusan átállni a megváltozott napi ritmusra. A kérdés az, hogy ha ez magától nem megy, mivel tudjuk mi állítani belső ritmusunkat? A válasz egyszerű: fénnyel és sötétséggel. A fény és sötétség váltakozása határozza meg egy nap ritmusát a természetben, és ez a biológiai óra befolyásolhatóságának eszköze is. A gyakorlatban ez 2000-2500 lux erejű fény alkalmazását jelenti legalább fél órán keresztül – ezt hívjuk fényterápiának.

A szerotonin fontos szabályzója az alvási ciklusnak is, a vegyület emelkedése és csökkenése befolyásolja az alvást és az ébrenlétet. A melatoninnal együtt a szerotonin szabályozza a cirkadián ritmusokat. A szerotonin szintje a mély alvásban van a legalacsonyabb szinten, illetve legmagasabban, amikor napközben teljesen ébernek érezzük magunkat. A szerotonin összefüggésben van az álmokkal is. A szerotonin helytelen működése a kisbabáknál potenciális tényező lehet a hirtelen csecsemőhalál szindróma kialakulásában, ami egy olyan probléma, amely során a csecsemőknél alacsony a neurotranszmitterek száma.

Számos kutatás született már e témában, amelyek széleskörű összefüggéseket vizsgáltak. Így például kiderült, hogy a menopauza alatt az ösztrogénszint csökkenésével a szerotoninszint is csökken, ami hozzájárulhat a hangulatváltozásokhoz. A hiányállapot ugyanígy beindítja a „kívánósságot” is, vagyis a szervezet bizonyos ételek utáni vággyal próbálja növelni az örömhormon szintjét. Ugyanez érvényes a premenstruációs szindrómánál is, amelynek tüneteit valószínűleg a nemi hormonok és a szerotonin kölcsönhatása okozza. Vagyis a menstruáció előtti napokra jellemző idegesség, lehangoltság, bizonyos ételek utáni sóvárgás és csökkent libidó is ezzel függhet össze. Fontos tudni, hogy egyes gyógyszerek, például az aszpirin, a barbiturátok, a görcsoldók, az orális fogamzásgátlók folsavhiányt idézhetnek elő a folsav felszívódásának gátlása révén. A kockázatos öndiagnózis helyett azonban minden szokatlan tünet esetén forduljunk orvoshoz, csak így derülhet fény a problémáink pontos okára, és kezdődhet el a hatékony kezelés.

Köszönjük a közreműködést a Magyar Alvás Szövetség elnökének, G. Németh Györgynek.

Termékeinket megvásárolhatod webshopunkban, illetve kipróbálhatod tanácsadóinknál és bemutatótermeinkben. Ha kérdésed van, írj nekünk.

Hozzászólás beküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.