Az alvás és a melatonin

Életünk mintegy harmadát alvással töltjük, amely része alapvető szükségleteinknek, ahogyan a levegő, az étel és a víz. Lehet ugyan halogatni, késleltetni, de nem lehet nélkülözni.

A napi 24 órából a nagyobb időt ébrenléttel töltjük és – nagy egyéni szórással ugyan – többet vagy kevesebbet alvással.

Az ébrenlétnek és az alvásnak ezt a váltakozó ritmusát nevezzük „alvás-ébrenlét ciklusnak” vagy cirkadián ritmusnak. A fényhez és sötétséghez kötődő, velünk született biológiai program – a belső ciklikusság vagy belső óra – szabályozza ezen életműködésünket. Az alvás ideje alatt számos életfunkciónk megváltozott üzemmódra „kapcsol”: egyebek mellett hormonális- és immunreakciók, gyomorsav elválasztás stb. változnak meg. A testhőmérséklet is változik, hajnali 3-4 órakor a legalacsonyabb, majd este 7-kor éri el napi maximumát.

Forrás: The Body Clock Guide to better Health by Michael Smolensky and Lynne Lomberg, Henry Holt 2000

Az emberi alvásciklus a belső biológiai óra által, valamivel hosszabb időre van beállítva, mint a napi 24 óra. A biológia által diktált alvásidőt azonban felülírta a bolygók forgása által meghatározott idő. A fény, különösen az éles fény, de szociális „kötelezettségeink” is nagyban befolyásolják alvási szokásainkat, az alvással és ébrenléttel töltött időt (például iskola vagy munkaidő kezdete, fizikai tevékenység, sportolás, szabadidős tevékenységek).

Mindezeket az időbeállítókat vagy időhangolókat „Zeitgeber”-eknek nevezzük, ezek hangolják hozzá a szabadonfutó belső ritmust a 24 órás napszaki változáshoz.

Van azonban az agyban egy „belső óránk” mely a fény és sötétség váltakozásával összefüggésben működik és karmesterként irányítja cirkadián ritmusunkat.

A cirkadián ritmus egyik fontos szabályozója: a melatonin

A melatonin az agyban, a tobozmirigyben termelődik

A hipotalamusznak nevezett agyterület úgynevezett suprachiasmatikus (SCN) régiójában található kb. 20000 sejtből álló sejtcsoport tekinthető a belső óra központjának, amely a szem ideghártyájában, a retinában található fotoreceptorokból kapja a fénytől és sötétségtől függő, melatonin szekréciót szabályozó jeleket. A sötétség hormonjának is nevezett melatonin (N-acetyl-5-methoxytryptamine) az agyalapi tobozmirigyben termelődik triptofánból szerotoninná történő átalakulással egy többlépcsős enzimatikus folyamat által. A vérben albuminhoz kötődve szállítódik, különleges jellemzője, hogy lipofil tulajdonsága miatt passzív diffúzióval átjut a sejtmembránokon, azaz minden szervünk érzékeli és mai tudásunk szerint minden sejtnek van melatonin érzékelő receptora. Az utóbbi időben igazolódott, hogy a tobozmirigy mellett egyéb szerv- és sejtcsoportok is képesek kismértékű melatonin termelésre, úgymint a retinában és még a gasztro-intesztinális traktusban is, de döntő az agyalapi mirigy melatonin kiválasztása. Az éjjeli sötétség hatására a melatonin kiválasztása fokozódik, és fordítva, a nappali világosság hatására csökken vagy megszűnik. Mára a kutatások felfedeztek és azonosítottak néhány olyan gént, amelyek által kódolt fehérjék a cirkadián ritmus betartásáért, illetve annak exogén faktorok által történt megzavarása esetén annak helyreállításáért felelnek.

A melatonin triptofánból képződik, a szerotonin szintézisen keresztül http://www.vivo.colostate.edu/hbooks/pathphys/endocrine/otherendo/pineal.html

A melatonin kiválasztáshoz szükséges legfontosabb inger a szemből érkezik. Ebből adódóan a nappali órákban, amikor a retinát fény éri szinte egyáltalán nem választódik ki melatonin, de amint lemegy a nap, a véráramban megnövekszik a koncentrációja és csúcspontját éjfél körül, vagy röviddel ezután éri el. Ez a melatonin kiválasztás független attól, hogy az illető alszik-e vagy nem és csak a fény befolyásolja a mértékét.

A melatonin a vérárammal eljut minden sejthez, miáltal belső szerveink is „értesülnek” arról, hogy éjszakai vagy nappali üzemmódban kell működniük. A melatonin tehát nem „belső-altató”, hanem egy kémiai hírvivőanyag, egyfajta hormon, mely testünk minden egyes részének, minden sejtjének megmondja, hogy éjszaka van-e, vagy nappal.

(Forrás: Dr Sándor Edit, PharmaNord, Magyar Alváskönyv)

A Zepter TESLA HyperLight szemüveg a mesterséges fényforrások (pl. neoncsövek, LED kijelzők, TV képernyő, stb.) által kibocsátott ártalmas, nagy energiájú kék fénytartomány kiszűrésével támogatja MELATONIN termelést az esti órákban, így jobb minőségű, pihentetőbb alvást tesz lehetővé.