A cirkadián ritmus, az egyik legfontosabb életfunkciónk

Az emberi szervezet számára a legfontosabb napi bioritmus, más néven cirkadián ritmus, ahogy az ezzel foglalkozó tudományág, a krono-biológia nevezi. A cirkadián ritmus tulajdonképpen csillagászati eredetű, hiszen a földi egy napot (24 óra) a Nap és a Föld egymásra hatásából adódó csillagászati hatások hozzák létre. Ma már tudott, hogy minden földi élőlénynek van cirkadián ritmusa és a cirkadián ritmus nem csak külső hatásra jön létre: a cirkadián ritmus beépül a földi élőlények génjeibe és úgynevezett óragének akkor is fenntartják, ha az illető a környezeti hatásokból semmit nem érzékel – a csillagászati ritmus tehát egyben az élőlények belső ritmusává is vált.

A cirkadián ritmus, mint egyfajta sorvezető, számos más biológiai működés ritmusát is meghatározza. Ide tartozik a testhőmérséklet, számos hormon termelődése és az anyagcsere aktiválása, de ide tartozik a hangulatszabályozási és a figyelmi funkciók szabályzása is. Az emberekben a cirkadián ritmus leglátványosabban mégis az alvás- ébrenlét ritmussal fonódott össze.

Az ember természetes cirkadián ritmusában két alvásszakasz van: egy rövidebb, délutáni (a szieszta) és egy hosszú, éjszakai alvás.

Noha emberiség nagy része a mai napig alszik délután, sajnos a mi kultúránkban a délutáni alvás már nem rutin – ellenkezőleg, igazi luxussá vált. A villanyvilágítás előtt az emberiség éjszakai alvása is két szakaszból állt, amely két szakasz között volt egy kb. két órás ébrenléti periódus. A villanyvilágítás felfedezése azonban hosszabbá tette a nappalokat és így a két éjszakai alvás már összeolvadt.

Ma már köztudott, hogy a cirkadián ritmus az egyik legfontosabb életfunkció, nem véletlenül kapott a kutatása orvosi Nobel-díjat 2017-ben. A három díjazott tudós (Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young) bebizonyította, hogy a cirkadián ritmus megzavarása számos betegség kockázatát növeli és sajnos éppen ezek a betegségek váltak a XXI. század legnagyobb terhet okozó, több százmillió embert érintő vezető betegségeivé (inszomnia, depresszió, elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szív-érrendszeri betegségek, egyes ráktípusok).

Az alábbi videóban G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke is elmondja, hogy miért fontos ügyelnünk a cirkadián ritmusunk fenntartására – különösen most, amikor egyrészt a járványügyi korlátozások, másrészt a hideg, sötét téli időszak miatt a szokásosnál is több időt töltünk az otthonunkban bezárkózva.

A cirkadián ciklus fenntartói az óragének. A belső óra a születés után néhány héttel bekapcsol és számos életműködést határoz meg. A cirkadián ritmus azonban valamivel (40 perccel) hosszabb mint 24 óra. Tehát tulajdonképpen késik a földi nap 24 órájához képest. Ez azt jelenti, hogy a belső órát folyamatosan a külvilág 24 órájához kell hangolni, ezt pedig már speciális környezeti ingerek végzik, amelyeket zeitgebereknek nevezünk. A jelenlegi ismeretek szerint az emberi bioritmus fő zeitgeberei a fény-sötétség változása, a testmozgás, az aktív társas együttlét másokkal, az étkezés ritmusa.

A cirkadián ritmus és ami az alatt történik

A modern civilizáció azonban mind a négy zeitgeberrel kapcsolatban kihívásokat támaszt. Esténként fényszennyezésnek vagyunk kitéve, hiszen világos van olyankor amikor sötétnek kellene lennie, ugyanakkor fényhiány is van, hiszen az emberek idejük nagy részért zárt terekben töltik, így kevés természetes fény éri őket. Az emberek nagy része a szükségesnél kevesebbet mozog, rendszertelenül él és ebből következik, hogy rendszertelenül is eszik. A társas együttlétet ugyan nagyrészt megteremti magának, de ez is évezredeken át megszokotthoz képest jóval később, már villanyvilágítás mellett este történik.

Mindennek jelentőségét a tudomány elképesztően későn, tulajdonképpen az utóbbi néhány évtizedben fedezte fel és csak 2017-ben ismert el az orvosi Nobel-díjjal a bioritmus kutatását.

(forrás: Magyar Alváskönyv Dr Bódis Róbert PhD Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet)

A Zepter az alvásminőség javítása érdekében kifejlesztette az innovatív megoldásokat alkalmazó Quanomed termékcsaládot, melynek tagjai elérhetők webshopunkban.

A megfelelő cirkadián ritmus fenntartásában fontos szerepet játszik a melatonin is.

A melatonin az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó hormon, amelynek kiválasztása nagyrészt a szemből érkező ingerek hatására történik. Ebből adódóan a nappali órákban, amikor a retinát fény éri szinte egyáltalán nem választódik ki melatonin, de amint lemegy a nap, a véráramban megnövekszik a koncentrációja és csúcspontját éjfél körül, vagy röviddel ezután éri el. Sajnos azonban manapság mind a munkavégzés, mind pedig a szórakozás során egyre több időt töltünk képernyők előtt (mobiltelefon, tablet, számítógép, TV, stb.) és a képernyők által kibocsátott nagy energiájú kék fény zavart okoz a melatonin-termelésben. A kék fény hatására a szervezetünk úgy érzékeli, hogy még mindig nappal van, ezért leállítja az elalváshoz és a nyugodt éjszakai pihenéshez szükséges melatonin kiválasztását.

A Zepter HyperLight szemüveg a mesterséges fényforrások (pl. neoncsövek, LED kijelzők, TV képernyő, stb.) által kibocsátott ártalmas, nagy energiájú kék fénytartomány kiszűrésével támogatja melatonin-termelést az esti órákban, így jobb minőségű, pihentetőbb alvást tesz lehetővé.